A szumó története:
A történészek állítása szerint legalább 2000 évvel ezelőtt jelent meg a sportág a Japán szigeteken. Írásos említést először a Kodzsiki, vagyis a Régi Dolgok Krónikája tesz 712-ből. Ez egyben a japán írás legrégibb fennmaradt emléke. A Kodzsiki leír egy legendát arról, hogy a japán szigetek birtoklását hogyan döntötte el egy szumómérkőzés. A könyv szerint 2500 évvel ezelőtt Takemikazucsi és Takeminakata istenek Izumo partjainál a Japán-tenger mellett, a mai Simane-tartományban viaskodtak, míg végül az utóbbi veszített. Így a szigetek ellenőrzését átengedték a Takemikazucsi által vezetett japán népnek, aki állítólag megalapította a császári családot, amelyből a mai uralkodó vezeti le az eredetét. A szumó a kezdetekkor az erőszak felé mozdult el, nem korlátozták a fogásokat, gyakran valódi küzdelemmé vált a végére. A 720-ból való Nihon Soki (Japán Krónika) feljegyezte az első, halandók közötti mérkőzést, i.e. 23-ból. Suinin császár (i.e. 29 - i.sz. 70) állítólag mégkért egy Izumo-beli fazekast, Nomi no Szukunét, hogy mérkőzzön meg Taima no Kehajával, a mai Nara tartományból származó hetvenkedő verekedővel. Egy jó darabig küzdöttek, mígnem végül Szukune néhány elsöprő erejű ütést mért Kehaja hasára és gyomorszájára. Kehaja halálos sérülést szenvedett, Szukune, a győztes pedig a "szumó atyjaként" örökre halhatatlanná vált. A III-VI.századi sírhalmokból előkerült leletek alapján kiderült, hogy a szumó ebben az időben a temetési szertartások részét képezte. Ezek olyan hétköznapi agyagedények voltak, melyeken szumómérközéseket bemutató ábrákat találunk. Elterjedt szokás volt a császár jelenlétében is szumómérközéseket lebonyolítani a japán uralkodó szórakoztatására. Ez még azokban az időkben volt bevett szokás, hogy a japánok átvették volna a kínai írásrendszert a VII. században. Az első, történelmileg feljegyzett és hiteles mérkőzés 642-ben, a második hónap második napján volt. Ez az időszak Kogjoku császárnő uralkodásának (642-45) korszaka. A feljegyzések szerint összehívta a palota testőreit és az ország legerősebb harcosait (kondei), hogy mutassák be a szumót a koreai Paekcse (más források szerint Kudara) udvar követeinek szórakoztatás céljából. Számos történész szerint Japán abban az időben Korea befolyása alatt állt, ezért voltak a koreai követek igencsak megbecsültek Japánban. A későbbi feljegyzések szerint szumót adtak elő a császári udvar összejövetelein, beleértve a koronázási szertartásokat is. A "tenran-zumót" (a császár jelenlétében előadott szumó) ma is be szokták mutatni, habár más formában.
köszönet a www.szumo.hu oldalnak a háttérinformációkért ...